Ki ne ismerné ezt a színes kis madarunkat, amelyről annyi gyerekdalunk és versünk szól, a legismertebb talán Móra Ferenc „A cinege cipője” verse . A széncinegével találkozhatunk falvakban, városokban és kint a természetben az év minden hónapjában.

A tavasz egyik hírnökének is nevezett madarunk „nyitnikék” éneke sem ismeretlen senki számára. A széncinegét a magyar nyelvi területeken népies neveken hívják még „nyitnikék”-nek, és „széncinké”-nek is.Rovarevő életmódját tekintve fontos kiemelni a hasznosságát is, Herman Ottó így írt róla a „Madarak hasznáról és káráról” című könyvében:

A lápi póc a 19. századi nagy folyószabályozások előtt általánosan elterjedt volt Magyarországon, elsősorban az Alföldön és a Kisalföldön. Elterjedését bizonyítja sok népies elnevezése pl.: békahal, bobálik, bobály, ebhal, ebihal, kiskutyahal, kutyahal, peczehal, petehal, pócz, póczhal, ribahal, rucahal.

Néhány mondat a kétéltűekről (Kétéltűek osztálya - Amphibia):

A kétéltűek olyan gerinces állatok, melyek vízben és szárazföldön egyaránt képesek élni (innen kapták elnevezésüket). Életük kezdetén vízben élnek, kopoltyúval lélegeznek, majd átalakulásuk után tüdővel lélegeznek, de bőrükön keresztül is képesek oxigénhez jutni.

Hideg égövnek nevezzük az északi sark és a 66,5 fok között elhelyezkedő területet. Érdekessége ennek a területnek, hogy az északi (és a déli) sarkon is fél évig tart az állandó sötétség, majd ezt az időszakot felváltja a szintén fél évig tartó nappal. Éghajlati övei az állandóan fagyos és a tundra éghajlati öv.

Az állandóan fagyos éghajlati övben a hőmérséklet szinte soha nem megy 0 Celsius fok fölé, és csak nagyon kevés csapadék hull, az is hó formájában. A tundra éghajlati övben a nyár hűvös és hosszú, míg a tél hideg. A hideg éghajlati övvel szemben a tundrán nyáron a hőmérő higanyszála felkúszhat 0 Celsius fok fölé, de az évi középhőmérséklet még így is 0 fok alatt marad. Az éves csapadékmennyiség általában 100 és 200 mm között hull, többnyire itt is hó formájában. Talaj egyáltalán nincs a hideg éghajlati övezetben.

Napjainkban egyre többet hallunk a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás kapcsán az üvegházhatásról, az érdeklődőbbek pedig már valószínűleg azt is ismerik, hogy a kutatók szerint az éghajlatváltozás és az üvegházhatás fokozódása között szoros kapcsolat áll fenn.

A következő rövid cikkből bárki megtudhatja, hogy mit is takar ez a kifejezés, illetve milyen összefüggés van a globális klímaváltozás és az üvegházhatás fokozódása között.

A kolorádóbogár más nevén krumplibogár vagy burgonyabogár az 1800-as évek végén vált mindenütt közismertté a burgonya növény pusztításával. Az állat Amerikában a Kolorádó hegység tájékán őshonos, innen kapta a kolorádóbogár elnevezését.

Rendszerezés:

A kolorádóbogár rendszertanilag az ízeltlábúak törzsén belül a rovarok osztályába, a bogarak rendjében, és a levélbogár-félék családjába tartozik. A bogár alakja a valódi levélbogarakéhoz hasonló, tojásdad, felületük domború. A színezetük azonban eltér a levélbogarak színes változataitól. A burgonyabogarak az egész világon elterjedt bogarak, a burgonya európai megjelenése után szinte mindenütt előfordul, ahol burgonyatermesztés folyik.